Egy átlagos lány, átlagon felüli élete (3. fejezet)

Ma rendhagyó módon nem fogom leírni a reggelt, ugyanis az mindíg ugyan az.

Alíz elindult az iskolába, az iskola kapuja előtt szokás szerint találkozott noellal.

-Bonjour! -Köszönt Alíz Noellnek.

-Mmawa wabwino wokondedwa wanga wokondedwa! -Köszönt vissza Noel. (ja és ez egy létező mondat chichewa nyelven)

Alíz ekkor nevetésben tört ki, Noel Alíz vállára tette a kezét, és így folytatták útjúkat az osztályterembe.

-Jóreggelt gyerekek -Köszönt Vattacukor Kisasszony.

-Jóreggelt Vattacukor Kisasszony! -Köszönt kórusban az osztály.

-Na osztály, nyissátok ki a történelem könyve, az 56. oldalon!

Ahogy ezt megtették Alíz egy papírcetlire lett figyelmes a padja alatt, fel is vette a papíron ez állt: Találkozzunk a főfolyosón!

Se több se kevesebb, Alíz azt gondolta magában biztos noel akarja megviccelni, és eltette a papírcetlit.

Amikor vége lett az órának Alíz elballagott a főfolyosóra, a főfolyosón egy szürke hajú fijú állt és alízra nézett nagy vörösesbarna kapucnija mögül, Ez nem noel, gondolta magában Alíz.

-Szia te vagy Alíz? -Kiváncsiskodott a fiú.

-Én, de te ki vagy? -kérdezett vissza Alíz.

-Rómeó, de szólíts Rorinak, ja és nem ér nevetni! -Mutatkozott be rendhagyóan a fiú.

Rori egy cetlit adott Alíz kezében, majd el ment, Alíz megnézte a cetlit, ez állt rajta:
Hívj fel! és egy telefonszám.

Alíz a homlokára csapott és vissza ment az osztályterembe hogy összepakolja a táskályát.